irodalom+tematika
E kurzus keretében olyan elméleti fogalmakat, társadalomtudományi
megközelítéseket, különféle kutatási eredményeket mutatunk be, melyek
segítséget adhatnak a makro- mezzo- és mikroszintű társadalmi változások
elemzéséhez, sok szempontú modellezéséhez, illetve a változásokkal járó
problémák, konfliktusok prognosztizálásához. A tárgyat hetente megtartott
kétórás évfolyam-előadások keretében oktatjuk.. Értékelés: A félév során
tanultakról a hallgatók először a vizsgaidőszak alatt megírt zárthelyi
dolgozat során, majd a társadalomelméleti szigorlat keretében adnak számot. A
vizsgázóknak nem csak a megadott kötelező irodalmat, hanem az előadásokon
elhangzottakat is ismerniük kell. A félévet záró dolgozatban néhány rövidebb,
többnyire definíciószerű választ igénylő kérdés és egy esszé jellegű,
hosszabb választ igénylő kérdés szerepel. Ez utóbbit mindig úgy adjuk meg,
hogy képet alkothassunk a hallgatóknak az adott kérdéshez kapcsolódó
ismereteiről, továbbá arról, hogy mennyire képesek a társadalmi folyamatok,
társadalmi változások önálló elemzésére, illetve a félév során érintett
témakörök közötti összefüggések felismerésére.
Témakörök és a kötelező és/vagy ajánlott irodalmak jegyzéke A csillaggal (*)
jelölt irodalmak kötelezőek, az egyenlőségjellel (=) jelölt, egymás alatt
szereplő írások közül megadott számú szöveget kell választani. A jel nélkül
szereplő szövegek ajánlottak.
- 1. A társadalmi változások elemzésének általános kérdései
E bevezető jellegű előadás keretében bemutatjuk a társadalmi változások leírására, elemzésére irányuló társadalomtudományi megközelítések néhány jellegzetes típusát. Így kitérünk arra, hogy a politikai és katonai történések regisztrálását preferáló eseménycentrikus hagyományos történetírással szemben az elmúlt évtizedekben előtérbe kerültek a hosszú időtávú változások, elmozdulások elemzését előtérbe állító, gyakorta kvantitatív technikákat is alkalmazó vizsgálódások. Ugyancsak szólunk arról, hogy a társadalmi változások leírására kidolgozott, az eszkatologikus, teológiai elképzelések számos jegyét magukon viselő, a történetfilozófiai művekkel rokonítható fejlődéselméletekkel szemben sok kutatóban szkepszis alakult ki, amely a középszintű elméletek megalkotásának kedvezett. (Újabban viszont egyes szociológusok újfent nagy ívű történeti koncepciók felvázolására tesznek kísérletet.) Ugyancsak jelezni kívánjuk, hogy a változás-kutatás egyes irányzatai a nomologikus törekvéseket képviselnek, míg mások a modellalkotásra törekszenek és ugyancsak léteznek a idiografikus törekvéseket képviselő, hermenautikus jellegű megközelítések is. Az is megfigyelhető. hogy a második világháborút követően az elemzők mind nagyobb figyelmet fordítottak az összehasonlító történeti megközelítés érvényesítésére.
- * Kula, W.: Modellanalízis a gazdaságtörténetben. In.: Történelemelméleti és módszertani tanulmányok, Gondolat k., 1977. 143-155. o. (doc)
- * Wallerstein, I.: A világrendszer szemlélet a társadalomtudományokban, In: Fejlődés tanulmányok, szöveggyűjtemény, 4. köt. Bp. l980. Kiadja az ELTE ÁJK Tud. Szoc. tanszék 144-165. o. (doc)
- * Fellegi Tamás: Áttekintés az összehasonlító politika fejlődéséről. In: Válság és reform. A Magyar Politikatudományi Társaság Évkönyve. 1987. 263-287. o. (doc)
- * Sárkány M. - Somlai P.: A haladástól a kontingenciáig, Szociológiai Szemle, 2003/2 (pdf)
- * Löwith, K.: Világtörténet és üdvtörténet, A történetfilozófia teológiai gyökerei, Atlantisz k., 1996. Bevezetés, 39-57. o.
- 2. A munkamegosztás kibontakozása
E témakör keretében Adam Smith és Karl Marx elemzéseire támaszkodva mutatjuk be a munkamegosztás kibontakozásával kapcsolatos leíró illetve kritikai megközelítések két jellegzetes típusát. Ezt követően a munkamegosztás kibontakozását egyenes vonalú trendként megjelenítő nézetekkel polemizáló, Gershuny nevéhez fűződő modellt mutatjuk be, mely a "főiránnyal" ellentétes tendenciákkal is számol. Szó esik még a munkamegosztás tayloriánus modelljéről és az ezt meghaladni kívánó újabb törekvésekről, továbbá a munkaerő ágazatok közötti megoszlásának változásáról, illetve R. Castel elemzéséről, mely szerint a legiparosodottabb társadalmakban mind élesebben különülnek el egymástól a foglalkoztatottság szempontjából stabil pozícióval rendelkezők, a bizonytalan státuszúak és a munkaerőpiacról kiszorultak. Szólunk még azokról a vizsgálódásokról, melyekből kiderül, hogy a munkamegosztásnak különböző területeken sajátos helyi, nemzeti mintái léteznek.
- * Smith, A.: A nemzetek gazdagsága, Akadémiai k., Bp, l959, 55-71. o.
- * Marx, K.: A tőke, 12.5. A manufaktúra tőkés jellege, MEM, 23. köt., Bp. Kossuth, 1967. 329-345. o. (doc)
- * Durand, Cl.: A leláncolt munka, KJK, Budapest, 1982, A taylorizmus elvei, 81-83. o.,
- A taylorizmus válsága,110-118.A feladatok bővítésére irányuló kísérletek,145-159. o.
- * Gershuny; Társadalmi innováció és munkamegosztás, In; A háztartás a gazdaság "örök" intézménye, Válogatta és bevezette Sík Endre, Szociológiai Füzetek, 48. 1989. 70-72. old. valamint a 23-26. o. Sík E. bevezetőjéből.
- * Makó Cs., Novoszáth P., Ishikava, Akihiro: Tudásfelhasználás és munkaköri mobilitás összehasonlító vizsgálata, Társadalomkutatás, 1991/4. (doc)
- Marglin, S. A.: Origines et fonctions de la parcellisation des tâches, In. critique de la division du travail, A. Gorz (szerk.) Critique de la division du travail 1973, 43-89 Angolul: A” What do Bosses do?” c. kötetben
- * Castel, R.: A szociális kérdés alakváltozásai, A szociálpolitikai értesítő könyvtára, Kávé Kiadó, 1998, 349-395. o.
- 3. A racionalizáció weberi elmélete, evolúciós elméletek, a társadalmi alrendszerek elkülönülése, P. Bourdieu mezőelmélete, a rendszerintegráció és a szociális integráció kérdései
E témakör keretében azokról a modernizációs folyamatokat kísérő, sok szálon futó racionalizációs tendenciákról szólunk, melyek a termelési eljárások és a technika korszerűsödésén túl társadalmi érintkezési viszonyok dinamikus átalakulásával is együttjártak. Előadásunkban kitérünk a racionalizációs folyamatokat kritikai nézőpontból vizsgáló elméletekre, így például azokra az elemzésekre, melyek arra világítanak rá, hogy a racionalizációs folyamatokból újfajta uralmi formák eredeztethetők, illetve azokra, melyek azt hangsúlyozzák, hogy a szóban forgó folyamatok meggyengíthetik a szociális integráció korábban kialakult formáit. Ezt követően azt tekintjük át, hogy a társadalmi változásokkal kapcsolatos vizsgálódások egyik a klasszikus témája, a társadalmi differenciálódás kérdésköre miként fogalmazódik meg Parsons-nak illetve Luhmann-nak a társadalomnak alrendszerekre való differenciálódását előtérbe állító elméletében, illetve Habermasnak a rendszer és életvilág szétválását hangsúlyozó elemzésében továbbá Bourdieu mezőelméletében.
- * Weber M.:A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, előszó,Gondolat,1982,7-25 o. (doc)
- * Bourdieu, P.: Alapelvek a kulturális alkotások szociológiájához, In: A kultúra szociológiája, Szerk.:Wessely A., Osiris, Bp. 174-186. o.
- * Luhmann, N.: Rendszerelmélet, fejlődéselmélet, kommunikációelmélet, In: Válogatás N. Luhmann írásaiból. Szociológiai Füzetek, 42. 129-144. o.
- * Habermas, J.: A kommunikatív cselekvés elmélete A rendszer és az életvilág szétválása. Filozófiai figyelő - Szociológiai figyelő, ELTE, é. n., 179-215. o. (doc)
- 4. Az állam genézise, az államok típusai, modernizáció a centrum-országokban
E témakör keretében egyfelől azt mutatjuk be, hogy centrum-országokban miként épült ki az államrendszer, illetve milyen nemzeti különbségek vannak az államberendezkedés tekintetében, másfelől pedig annak megragadására teszünk kísérletet, hogy az elmúlt évszázadokban hogyan bővült mindinkább az állami szerepvállalás. E témakör keretében a társadalmi alrendszerek önállósulását, a demokratikus intézményrendszer kiépülését, az egyének, különféle helyi szervek, alapszintű szerveződések autonómiájának helyet adó nyugati típusú modernizációs folyamatok
- * Elias, N.: A civilizáció folyamata. Gondolat, 1987. 503-567. old. (doc)
- * Mumford, L.: Az óriásgép tervezete, In: L. M.: A gép mítosza, Európa, 2000, 5-30. o.
- * Weber, M.: A racionális állam keletkezése, a racionális állam mint a legitim erőszak monopóliumával rendelkező intézmény, uralmi szervezet, Az állami uralmi üzem mint igazgatás, In: Állam - politika - tudomány . KJK, 197O. 368-405 o. (doc)
- * Badie, B. – Birnbaum, P.: Az állam szociológiája, In: Válogatás a francia politikatudományi irodalomból, Villányi úti könyvek, Politikatudományi sorozat, Bp. 1998. 259-280. o.
- * Tomka Miklós: A modernizáció, előadás a „Modernizáció” c. konferencián, In: Janus (Pécs), V.1. 1988. tél, 25-33. o.
- * Bourdieu, P.. Az állam szelleme, In: P. B. A gyakorlatias észjárás. Napvilág, Bp. 2002
- 5. A szekularizációs folyamatok
E témakörön belül bemutatjuk a szekularizációs elméletek eredeti téziseit és azokat az újabb vallásszociológiai megközelítéseket, melyek az egyházakban zajló modernizációs folyamatok, illetve az ún. új vallásosság jelei alapján megkérdőjelezik a szekularizációval kapcsolatos elméletek egyetemes érvényét. Az előadás egyben kitér különféle "valláspótló" jelenségekre (így a paratudományos jelenségek iránti érdeklődés megnövekedésére, a sztárkultuszra, a multi-level marketing mintára szerveződő közösségek térhódítására, stb.) illetve a vallásokra jellemző szerveződésmódok világi intézményekben megfigyelhető továbbélésére, továbbá arra az elméletre, amely a Kelet-Európai államszocialista berendezkedés klasszikus, totalitarisztikus modelljének kialakulását egyfajta reszakralizációként értelmezi.
- * Durkheim, E.: A társadalmi munkamegosztásról, MTA Szociológiai Intézete. Bp. 1986. 86-90. o. (doc)
- * Molnár Attila: recenzió Steve Bruce (ed) "Religion and Modernization, Sociologist and Historians Debat the Secularization Thesis" című könyvéről, Szociológia, 1993/ 3-4, 191-194. o. (doc)
- * Tallár Ferenc: Reszakralizáció és sztálinizmus, Valóság, 1988/2, ill. T. F.: Korlátozott szkepszis, T-Twins K. - Lukács Archívum, 1994, 52-93. o. (doc)
- * Tomka Miklós: A felekezeti struktúra változása Kelet- és Közép-Európában, Szociológiai Szemle,1996/1 (doc)
- * Nagy Péter Tibor: A rendszerváltás évei és a hittan, In. N.P.T. Járszalag és aréna, Új Mandátum, 2000, 279-293. o.
Egy írás az alábbi három közül:
- = Hanák Péter: Az agrárszocialista mozgalom mentalitása és szimbólumai, In. H. P.:A Kert és a Műhely, Gondolat, 1988., 204-221. o.
- = Löwy, M.: Zsidó messianizmus és anarchista utópiák Közép Európában, Fejlődés Tanulmányok, Zsidókérdés Kelet- és Közép-Európában, 1985, 213-244. o.
- = Bajomi Iván: Az oktatás világnézeti jelege körüli francia viták, Világosság, 2001/1,36-55. o. vagy: B. I. Aktuális franciaországi viták, In: Nagy Péter Tibor: Oktatáspolitika és vallásszabadság, Új Mandátum, 2000, 39-70. o.
- 6. Az értékek, normák változásai a civilizációs folyamat során, a fegyelmezés és konformizálás régi és új eszközei
E témakör keretében részint azt vizsgáljuk, hogy miként segíthetik elő a kulturális illetve értékrendbeli változások egyes új társadalomszerveződési formák létrejöttét vagy éppen felbomlását, lett légyen szó komplex társadalmi-gazdasági alakulatokról, vagy éppen konkrét szervezetekről, intézményekről. Egyúttal azt is érzékeltetni kívánjuk, hogy az iskolarendszernek, a tömegkultúrának, a különféle intézményrendszerek működésében érvényesülő ellenőrzési, fegyelmezési rendszerek, továbbá a különféle vágykeltő, új szükségleteket termelő mechanizmusok miként járulnak hozzá a "társadalmi rend" illetve az uralmi viszonyok reprodukciójához.
- * Elias, N.: A civilizáció folyamata, Bp. 1987, 162-206. old. (doc)
- * Foucault, M.: Ellenőrzés és büntetés, Gondolat, 185-211., 233-243., 267-279. o. (doc)
- * Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, II/2. Aszkézis és kapitalista szellem, Gondolat, 1982, 231-290. o. (doc)
- * Riesman, D.: A magányos tömeg, KJK, 1982. 61-97 o, (doc)
- * Horkheimer, M. – Adorno, Th. W. : A kulturipar, In: Horkheimer-Adorno: A felvilágosodás dialektikája, Gondolat - Atlantisz, 1990,147-200. o.
- * Bell, D.: Kultúra: A kapitalizmus kulturális ellentmondásai c. könyv 1978-as előszava, In: Pethő B. (szerk.): A posztmodern, Platon, Bp., 1996, 205-217. o.
- * Hankiss Elemér: A magyar társadalom értékrendjének felemás modernizációja, In.: Fokasz N. – Örkény A. (szerk): Magyarország társadalomtörténete, Új Mandátum, Budapest, 2000, 325-331. o. (doc)
- * Losonczi Ágnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben, A táplálkozási színvonalról, 350- 379, A táplálkozás, mint az emberi viszonyok jelképe 380-387, A mindennapi élet belső tere: a lakás, 387-418. old.
- 7, Napjaink állama, a társadalomirányítás új technikái, korunk posztmodern jegyei
Előadásunkban bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadokban hogyan bővült mindinkább az állami szerepvállalás, hogy aztán napjainkban számos országban egyes társadalmi erők az éjjeliőr államot felváltó jóléti állam visszaszorítására, illetve az állami szerepvállalás módozatainak újragondolására tegyenek kísérletet. Ugyancsak kitérünk a társadalmi konfliktusok átalakulására, intézményesülésére, továbbá a posztmodern névvel illetett jelenségkör bizonyos jellemzőire.
- * Badie, B. –Birnbaum, P.: Az állam szociológiája, In: Válogatás a francia politika-tudományi irodalomból, Villányi úti könyvek, Bp. 1998. 259-280. o.
- * Halász Gábor: Változások az európai közoktatási rendszerek irányításában, In: Az oktatás jövője és az európai kihívás, Educatio k., Bp., l993, 77-98. o. (doc)
- * Pokol Béla: Az állam varázstalanítása, In: Pokol B. A szociológiaelmélet új útjai, Akadémiai k., 1988. 41-74. o. (doc)
- * Adam, G. – Reynaud, J. D.: Szociális konfliktusok és társadalmi változások, Szociológiai figyelő, 1986/1.
- * Bruszt László: Érdekszervezetek a politikai rendszerben - Korporatizmus elméletek, Medvetánc, 1983/4 -1984/1
- * Offe, Cl.: Politikai uralom és osztálystruktúrák – a későkapitalista társadalmi rendszerek elemzéséhez, In: C. O: Politikai rendszer és legitimáció, Szociológiai füz. 50. ELTE Szoc. Int. 1989, 15 - 45. o. (doc)
- * Karácsony András: Korreferátum a Modernizáció címmel megtartott konferencián, In: Janus, V.1. 1988/tél, 51-54. o.
- 7-8., Az elmaradottság meghaladására irányuló kísérletek a periféria és a félperiféria országaiban, az easternizáció és a westernizáció fogalmai, az államszocializmus országaiban lezajlott felhalmozási folyamatok főbb jellemzői
E témakör keretében bemutatjuk az iparosítási folyamatokat modellező unilineáris és multilineáris koncepciókat (Rostow, Gerschenkron). Részletesebben szólunk majd a közép-kelet-európai iparosodási folyamatok sajátosságairól, így az állami szerepvállalás és a redisztributív mechanizmusok jelentőségéről valamint a konceptuális formában is megfogalmazott felhalmozási stratégiákról. Ugyancsak felvázoljuk az urbanizációs folyamatok egyetemes jellemzőit, illetve e folyamatok főbb közép-kelet-európai sajátosságait, különös tekintettel az iparosodás és a városiasodás közötti összefüggésekre. Egyúttal a kelet-európai modernizációs folyamatok egyéb negatív konzekvenciáit is áttekintjük, rámutatva arra, hogy a perifériális és félperiférikus országokban oly sok helyütt jellemzővé vált, autoritér keretek között megvalósított, easternizáció névvel is illetett modernizációs, felzárkózási folyamatok hogyan hatottak az emberek értékrendjére.
- * Tamás Pál: Információpolitika és társadalmi modernizáció. Jelkép, 1986/2 (doc)
- Berend T. Iván - Ránki György: Gazdasági elmaradottság. Kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában, KJK, 1979, 9-159. old. (doc)
- * Gerschenkron, A.: Az ipari fejlődés tipológiája mint elemzési eszköz, In: A gazdasági elmaradottság történeti távlatból. Gondolat, 1984. 97-124. old. (doc)
- * Egy régi vita az „új gazdaságról". Válogatás E. Preobrazsenszkij és N. Buharin írásaiból. Bev.: Kovács János Mátyás. Medvetánc, 1982/2-3. 246-276. o. (doc)
- * Kolosi Tamás: Tagolt társadalom című művéből a 'Kettős történetiség' című alfejezet, Gondolat, 1987. 92-l00. o.
- * Hankiss Elemér: Kelet-európai alternatívák, KJK. Bp. 1989. A társadalom demobilizálása, 27-72. o. (doc)
- * Pokol Béla: Modernizáció és a társadalmi alrendszerek funkcionális elkülönülése. Társadalomtudományi Közlemények, 1983/3. (doc)
- * Konrád György - Szelényi Iván: A késleltetett városfejlődés társadalmi konfliktusai. Valóság, 1971/12. In: Új építészet, új társadalom, 1945-1978, Corvina, Vál. és bevezette: Major Máté és Osskó Judit, 1981. 318.-342. o. (doc)
- * Andorka Rudolf; A magyarországi és a finnországi hosszútávú fejlődés a társadalmi jelzőszámok idősorai alapján, Szociológiai Szemle, 1991. (doc)
Egy írás az alábbi kettő közül:
- = Gerschenkron, A.: A gazdasági fejlődés a XIX. századi orosz gondolkodás történetében. In: Gerschenkron, A.: A gazdasági elmaradottság történeti távlatból. Gondolat,1984. 436-485. o.
- = Nagy Endre: A modernizáció válaszútjai - Adalékok a magyar értelmiségtörténethez, In: N. E.: Eszme és valóság, Pesti Szalon - Savaria, 1993, 1-17 o., vagy Magyar Közigazgatás,1991/11, 988-1002. o.
- 9. Diffúziós és innovációs folyamatok szociológiai jellemzői
E témakör középpontjában az innovációkat befolyásoló makro-, mezzo- és mikroszintű meghatározottságoknak a bemutatása áll. Elemzésünk során egyebek között érinteni fogjuk az innovációkban való érdekeltség, illetve ellenérdekeltség kérdését, és a társadalomnak az innovációkkal szembeni mind nagyobb kiszolgáltatottságát, a tudományos és technikai fejlődés társadalmi meghatározottságából adódó konzekvenciákat. Ezen túlmenően az oktatási rendszerek példáján azt is érzékeltetni akarjuk, hogy az egyes társadalmak politikai rendszerében illetve az állam társadalomszervező szerepének kiterjedtségében mutatkozó különbségek függvényében mennyire eltérő minták szerint zajlanak az innovációs folyamatok.
- * Simmel, G.: A divat: In. G. S.: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok, Gondolat, 1973, 473-507. o.
- * King, Ch. W.: A “leszivárgás” elméletének cáfolata, In: Klaniczay G., S, Nagy Katalin: Divatszociológia, Membrán könyvek, Tömegkomm. Kutatók.,1982. 2. köt.219-236.
- * Schumpeter, J.: A gazdasági fejlődés elmélete. A gazdasági fejlődés alapjelensége, II-III. (A vállalkozó szerepe a "forgalomgazdaságban"), KJK, 1980, 110-144. old. (doc)
- * Archer, M. S.: Változások centralizált és decentralizált rendszerekben. In: Oktatás és politika. Külföldi szövegek, I. Oktatáskutató Intézet, Tervezést támogató kutatások, 59. 1982, 42-82. old. Lelőhely: Orsz. gy. kvt., FSZK, OPKM. (doc)
- 10. A tudományos változások
E témakör keretében bemutatjuk a tudományos fejlődést kumulatív folyamatként bemutató modellekkel szembeállított kunh-i modellt, mely a tudományos közösségeken belüli paradigmaváltásokat állítja előtérbe. Szó lesz még a tudományos fejlődés társadalmi, gazdasági meghatározottságának különféle formáiról, illetve azokról a tudománypolitikai modellekről, melyek segítenek megérteni a közép-kelet-európai országok tudománypolitikájának a XX. szd. második felében lezajlott illetve napjainkban is zajló változásait.
- * Kuhn, T. S.: A tudományos forradalmak szerkezete, Gondolat, Bp. 1984. 128-152. o. (doc)
- Forrai Gábor: Erős inkommenzurábilitás? In: Replika, 27. kötet, 1997, 23-29. o. (pdf)
- * Tamás Pál: A tudománypolitika modelljei, Akadémiai, Bp.,1982, 147-155. o. (doc)
- Tamás Pál: A magyar tudomány 2000 után, Valóság, 1993/4
- Pokol Béla: A tudomány értékelési mechanizmusai, In. P. B.: Politikai reformok és modernizáció, Magvető, l989. 147-184. o. (doc)
Egy írás az alábbi három közül:
- = Merton, R. K.: Az értelmiség szerepe a kormányzati bürokráciában. - In: Korunk értelmisége (Vál. és bev.: Huszár Tibor.), Gondolat, Bp. 1985. (doc)
- = Wright, C. M.: Az értelmiség társadalmi szerepe. - In: Korunk értelmisége (Vál. és bev.: Huszár Tibor.) Gondolat, Bp. 1985. (doc)
- = Whyte, W. H.: A megszervezett tudós. - Leo Kofler: Értelmiség, bürokrácia és elit a "technológiai" társadalomban. In: Korunk értelmisége. (Vál. és bev.: Huszár Tibor.) Gondolat, Bp. 1985.
- Huszár Tibor: A hatalom rejtett dimenziói, A Magyar Tudományos Tanács, 1948-1949, Akad. Bp. 1995
- 11. Válságok, devolúciós jelenségek
E témakör keretében a társadalmi konfliktusok, válságok, ciklikus jelenségek illetve devolúciós jelenségek leírásához használt főbb fogalmak, megközelítések bemutatására teszünk kísérletet, különös figyelmet szentelve egyfelől annak a kérdésnek, hogy a társadalom különböző szintjein illetve az egyének körében milyen reakciókat válthatnak ki a válságszituációk.
- * Ch. Tilly: Klio és Minerva. In: Történelem és szociológia. Szociológiai Füzetek, 32. (Némedi D. vál.), 1983. 73-87. o.
- * A. Sicinski: Két szociológia: a stabilizáció és a válság korszaka. In: Társadalmi válság és társadalomkutatás. Szociológiai Füzetek, 44. Vál.: Tamás Pál, 1988, 23-31. o. (doc)
- * J. Habermas: Mit nevezünk ma válságnak? Szociológiai Figyelő, 1985/1, 23-38. o. (doc)
- * A. J. Toynbee: A civilizációk megroppanásának problémája, természet, egyének egymásra hatása a bomlásban levő civilizációkban, a bomlás ritmusa. In: Toynbee: Válogatott tanulmányok. Gondolat, 1971, 120-137. o. (doc)
- * Bauer T.: Tervgazdaság, beruházás, ciklusok. KJK, 1981. 60-85., 105-152. o. (doc)
- Sík Endre: Itt a válság, itt van újra s mély mint mindig énnekem... - Krízistanulmány, Mozgó Világ, 1995/5
- * Andorka Rudolf: Társadalmi változások Magyarországon az elmúlt években, Magyarország politikai évkönyve, 1992. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Economix Rt., 242-251 o. (doc)
- 12. A társadalmi konfliktusok, a mobilizációs folyamatok és a társadalmi mozgalmak elemezéséhez használt modellek, megközelítések, a forradalmak és a nyolcvanas évek végi „rendszerváltások” elemzésének egyes eredményei
E témakör keretében egyfelől azokat a racionális cselekvés paradigmája jegyében született megközelítéseket tekintjük át, melyek megkönnyítik az egyéni és kollektív cselekvés logikájának rekonstruálását, másfelől szót ejtünk a társadalmi konfliktusok kulturális aspektusairól. Ugyancsak kitérünk majd a társadalmi erőforrások illetve tőkeformák sokféleségét, egyenlőtlen megoszlását, illetve a tőkeformák rekonverziójának problematikáját előtérbe állító szociológiai megközelítésekre, és végül azt elemezzük majd, hogy milyen sajátosságok jellemzőek a centrum-országok modern társadalmi mozgalmaira, illetve a térségünkben kialakult mozgalmakra.
- * Olson, M.: A kollektív cselekvés logikája, Szociológiai Füzetek, 29. 1982., 8-55 o. (doc)
- * Hirschmann, A. O.: Kivonulás, tiltakozás, hűség Osiris, 1995, 9-51.o. vagy Szociológiai Füzetek, 34.1984., 9-37 o. (doc)
- * Bourdieu, P.: Rekonverziós stratégiák, In: P. Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése, Gondolat, 1982, 350-379. o. (doc)
- * Giddens, A.: Forradalomelméletek, In: Giddens: Szociológia, Osiris, 1995. 583-588. o. (doc)
- * Cohen, J.: Stratégia vagy identitás: Új elméleti paradigmák és a jelenkori társadalmi tömegmozgalmak. Szociológiai figyelő, 1989/1
- * Offerlé, M.: A politikai pártok, részlet, In: Válogatás a francia politikatudományi irodalomból, Villányi úti könyvek, Bp. 1998.139-162. o.
Egy írás az alábbi három közül:
- = Misztal, B.: A tiltakozás politikája – Lengyelország és Magyarország, Politikatudományi Szemle, 1993/3, 71-92. o.
- = Szabó Máté: Politikai tiltakozás mint az új politikai kultúra eleme: Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Szociológiai Szemle 1995/3, 51-72 o. (doc)
- = Szabó Máté, Konfliktus, mobilizáció, tiltakozás Magyarországon 1990-1994, Magyarország Politikai Évkönyve, 1994, Demokrácia Kutatások Magyarországi Központja Alapítvány, 83-92. o. (doc)